Chapter 11-Téged csókolva, összezavarodva

Chapter 11- Kissing you, confused

Olyan gyorsan zajlott le minden… Az egyik pillanatban felsikoltottam Minho mellett, majd előre szökkentem, megragadtam a férfi lábát és könyörögni kezdtem: -Kérem, hagyja abba! Engedjen el minket…-kiabáltam, miközben a könnyeim lecsorogtak az arcomon. –Tűnés innen!-mordult fel a fickó, majd lerázott a lábáról és arrébb lökött. Fájtak a lábaim, ahogy ellökött, de a hátamra estem. A könnyeimnek nem tudtam megálljt parancsolni, ahogy a földön feküdtem. A fejem fájt és kimerült is voltam már a pia hatására. Szédültem és nem sokat láttam a félhomályban, ezért behunytam a szemem. Úgy éreztem mintha valaki odakúszott volna mellém: -Sarah? Sarah, jól vagy?-hallottam egy halk hangot a fejem felett. Válaszolni akartam a hang forrásának, de ő felkiáltott fájdalmában. Kényszerítettem magamat, hogy kinyissam a szemeimet, majd Onew-t pillantottam meg mellettem. Az oldalához kapott, miután eltalálta egy újabb ütés.

 Oda akartam kúszni hozzá, de mielőtt megtehettem volna, Key elkapott. Átölelt, és próbált megnyugtatni:-Minden rendben lesz,Sarah. Minho segít nekik, ne avatkozz bele. Nagyon bátor voltál. Viviék elszaladtak segítségért, bármelyik pillanatban itt lehetnek. Minden okés? Jól vagy?-suttogta, miközben hallottam a rúgások, ütések zaját. –Jó-jól vagyok..-szuszogtam félig ülve

.
-A fiúk? –Ők is valószínűleg. Taemin-nak van a fején egy kisebb sérülés, Onew-nak pedig az állán. Neked is van egy pár karcolásod, de majd ellátjuk őket.-mondta megnyugtatóan.A következő dolog, amire figyelmes lettem, hogy a bár tulajdonos kizavar mindenkit a teremből. A mai bulizás így ért véget számukra. A részeg férfi, amint megpillantotta a tulajt, már el is tűnt. Mi ott maradtunk, miközben Key magyarázatot adott a tulajdonosnak és elrendezett mindent GD segítségével. A karcolások nem voltak annyira csúnyák, mint gondoltam, de Onew és Taemin nem éppen nézett ki fényesen. Yunohe-t nem lehetett visszatartani, azonnal odarohant Taemin-hoz, miközben a fején lévő sebet látták el. Taemin egyfolytában nyugtatgatta, mert nem lehetett lelőni, annyira aggódott. Onew közölte, hogy ő rendben van, csak hagyják egy kicsit pihenni, de korántsem látszott épnek. Óvatosan odamentem hozzá, miközben elküldte maga mellől az embereket, akik meg akarták vizsgálni. –Onew? Minden rendben?-kérdeztem halkan. –Persze, csak nem hagynak békén, pedig nincsen semmi bajom.-mosolygott rám.-Te jól vagy? Ott kellett volna maradj Minho-val.-Nem tudtam,véget akartam vetni ennek az egésznek.-suttogtam. –Nem ez volt a legjobb terv, amit kieszeltél, de ez volt a legőrültebb.Tudnod kell,mikor maradj ki a dolgokból a saját testi épséged miatt.-simított ki egy hajtincset az arcomból. A mozdulat közben akaratlanul is egy apró könnycsepp gurult le az arcomon a megkönnyebbüléstől, hogy jól van. Nem törődve semmivel és senkivel, a sokk után gyorsan megöleltem Onew-t. Éreztem, ahogy először lefagyott teljesen, majd ő is átkarolt.

 –Örülök, hogy minden rendben van.-suttogtam. –Én is örülök. Aggódtam, hogy nagyobb bajod esik, miután semmivel nem törődve ráugrottál arra az idiótára.-simogatta meg a hajamat. –Gyere, menjünk.-fogta meg a kezemet, miközben mindketten feltápászkodtunk. –Azt hiszem, itt az ideje, hogy elinduljunk vissza, már így is éjszaka van.-kiáltott oda nekünk Minho. –Ki fog vezetni? A fiúk még mindig az alkohol hatása alatt vannak.-válaszoltam aggódva. –Majd én vezetek, én nem ittam annyit, mint a többiek.-kacsintott rám Minho.-Csak egy probléma van… Nem férünk be mindannyian egy autóba. –Ez nem gond.-válaszolta GD. –Az autómmal visszaviszem Vivit, meg Taehyung-ot. –Megegyeztünk. Mindenki készen áll az indulásra?-fordult Minho Yunohe és Taemin irányába,de persze a látvány sokkolt mindannyiunkat. Taemin nem foglalkozott a körülötte állókkal, hiszen Yunohe-ből csak dőlt a szó idegességében, Taemin nyugtató szavai nem hatottak, így hát közelebb hajolt Yunohe-hez és megcsókolta.

 Yunohe meglepődve tapasztalta a jelenetet, ahogy mi is, de azonnal visszacsókolt, majd beletúrt Taemin hajába, aki a fejsérülése végett, a fejéhez kapta a kezét és Yunohe kezét átirányította egy kevésbé fájdalmas helyre. –Sosem hittem volna, hogy Taemin-nak lesz barátnője.-suttogta Key Jonghyun-nak. –Rendes lányt ragadott ki a tömegből, azt meg kell hagyni.-nevetett fel Jonghyun. –Nézd, milyen aranyosak!-mosolyogtam Onew-ra. –Igen, azok. Taemin-nak remekül zárult az este, hiszen megragadta az esélyt, amit most kapott.-nézett szomorkásan, majd nekem is eszembe jutott a mi majdnem csókunk. –Nem tudok mit mondani Onew, lehetséges, hogy mikor majdnem megtörtént, csak az ital beszélt belőlünk.-mondtam neki, és magamnak. Nem hiszem,hogy valóban én kellek Onew-nak,valószínűleg csak a pillanat varázsa volt az egész. Onew nem válaszolt a mondandómra, de láttam, hogy mélyen a gondolataiba burkolózott. Végül úgyis rájön majd, hogy tényleg csak az ital tette ezt velünk. A dormba való úton nem szólt hozzám, ahogy én se szólítottam meg őt, hagynom kellett, hogy mindketten átgondoljuk valóban mi zajlott le. Taemin és Yunohe nem vett ebből észre semmit, mert elmerültek a saját boldogságukban. Minho a vezetésre koncentrált, így ő se nagyon foglalkozott velünk. Key viszont annál inkább. –Mi ütött belétek, pudli? Hyung-gal egy szót se szóltok-nézett rám meglepődve. –Mindketten kifáradtunk ezután a nap után-próbáltam kibújni Key kérdései elől. Örültem, hogy ezek után békén hagyott, nem tudtam volna neki elmagyarázni mi is történt kettőnk között. Rövid idő után megérkeztünk, kiszálltam az autóból, miközben megöleltem a fiúkat. Azt hittem, hogy gyorsan visszasettenkedek, de Onew is kiszállt. - Visszakísérlek. - mondta nyugodtan. –Rendben.-némán sétáltunk együtt, majd megszólalt: -Nem vagyok benne biztos, hogy valóban úgy történtek a dolgok, ahogy te gondolod… -Én se vagyok benne száz százalékig biztos.-válaszoltam. –Szerintem hagyjuk ezt mára, nem tudunk egyről a kettőre jutni sehogy sem. –álltam meg a dorm ajtaja mögött kifújva a sokáig bent tartott levegőt. Megfogtam a kilincset és éppen lenyomtam volna, mikor Onew elkapott a derekamnál fogva, megfordított és nem habozva megcsókolt. Teljesen meglepődve tapasztaltam mennyire jól csókol. Totálisan hagytam elveszni magamat és a megállapított tényeimet, hiszen csak ő számított és az, ahogy magához szorított.