-Menned
kéne.-suttogtam az ajkainak. –Ne hagyj itt.-nyomott egy hosszú csókot a számra,
ami ugyanolyan szédítő volt, mint az előző. –Mi van, ha rajtakapnak? Akkor
neked is annyi.- néztem rá aggódva, miután szétváltak ajkaink.
–Azt hiszem, igazad van, de nem akarom. –mondta nekem ugyanazzal a szomorú tekintettel, amit nem bírtam elviselni. –Holnap találkozunk újra, hiszen te vagy a tanárom. –kacsintottam rá. –Holnap? A holnap nem jó. –Miért? –A fiúkkal egy interjún fogunk részt venni az egyik TV csatorna miatt -simított ki egy göndör hajtincset az arcomból. –Nem baj, biztosan találunk másik időpontot.-döntöttem a fejemet a vállára. –Biztosan.-suttogta, miközben a hajamat simogatta. A telefonom halk rezgése ébresztett fel a rózsaszín ködből. –Sarah, Lina azt üzeni, hogy a mai éjszakára átköltözik Sunhwa hozzánk és nem tudja, hol fogod tölteni az éjszakát.Én átköltöztem Jihee-hez,mert befogadta Hyebin-t is, de nálunk sincs több ágy.-hadarta a telefonba Manami. –Oh, igen? Ne haragudj, most fejeztem be az edzést, ne aggódj, biztos megoldom valahogy.-mondtam halkan és reményvesztetten, hiszen a sima ágyamról és a cuccaimról nem is álmodhattam. Tudtam, hogy Lina bezárta már az ajtót. –Akkor marad a próbaterem padlója.-suttogtam, miután Manami letette a telefont. –Mi a baj?- kérdezte Onew. –A lányok egyike furcsa tréfát űz velem, úgyhogy kénytelen leszek a padlón aludni. Persze, padlófűtés. Az nincs, de biztos feltalálom magam. –nevettem fel halkan szánalmas helyzetemen. –Na, jól van, gyere.-indult vissza az autóhoz. –Hova megyünk?-néztem rá óvatosan. –A dormunkba. Nincs annyira messze, reggelre pedig Key visszahoz, mert ő mindig hamarabb fent van, mint a többiek. Áll az alku? –mosolyodott el. –De… Én… Nekem tényleg jó a padló.-habogtam. –Ne viccelj!-húzott maga után, én pedig nem tudtam mit mondani. Visszafele úton észrevettük Yunohe-t és Taemin-t, de még épp időben berántottam Onew-t az egyik bokor mögé, mielőtt elronthattuk volna a romantikus pillanatukat. –Taemin, láttál valamit?-kérdezte Yunohe zaklatottan. –Nem, biztos csak pár kóbor macska volt. –nézett szét, majd újra Yunohe-hez hajolt. A helyzetet megmentve, letöröltem az izzadságcseppeket a homlokomról. –Mit csinálunk?-nézett rám Onew vigyorogva, én pedig rájöttem, hogy a mellkasán ülök. –Jaj, nekem! Ne haragudj, mindjárt arrébb megyek. –mondtam, de válaszolni se maradt időm, mert Onew átpördült és már a földön is feküdtem, miközben ő mellém gurult.
–Mit csinálsz? Meghallanak minket. -kuncogtam. Halk sutyorgást hallottam, majd a következő pillanatban Taemin és Yunohe megbotránkozva nézett végig rajtunk. –Ez nem az, amire gondoltok. Mi csak…-kerestem a megfelelő szavakat. –Pontosan az!-nevetett fel Onew. –Miről beszélsz?-kapkodtam a fejemet Onew és Taemin felé. –Ne higgyetek neki, sokkot kapott a verekedés után és még az ital is.... –csóváltam a fejemet. –Dehogy! Éppen miattatok kerültünk ilyen helyzetbe, Sarah aggódott, hogy elrontja a romantikus pillanatot. –Jézusom, Sarah, dehogy! Mi nem is…-nevetett fel Yunohe. –Látod? Feleslegesen aggódtál.-segített fel a földről. –Merre mentek? A dorm arra van.-mutatott Taemin az ellenkező irányba. –Kitúrtak a szobámból. –mosolyodtam el kesernyésen. –Ezért nálunk alszik.-fejezte be a mondatot helyettem Onew. –Már ne haragudj, de ezek után kizárt dolognak tartom. Mindketten az alkoholt heveritek ki és ki tudja, mire lennétek képesek egy dormban.-csóválta meg a fejét Taemin. –Nálam van üres hely. Mi csak 3-an vagyunk a szobában, mert Eunha visszament, miután a cége előre beígérte neki a debütálását, így van egy üres ágyam.-mosolyodott el Yunohe. –Köszönöm, már aggódtam, hogy nem lesz helyem sehol.- közöltem fáradtan. –Ha Key meghallja mit terveztél, alapos fejmosásban lesz részed, remélem tudod.-húzta huncut mosolyra a száját Taemin,miközben elképzeltem mit kapok én Key-től. –Már ha megtudja…-kacagott fel Onew. –Jól van, ideje menni, különben Key beront és kicipel mindkettőnket. –forgatta a szemeit Taemin. –Jó éjt! –lehelt apró puszit Yunohe arcára, aki elpirult. –Jó éjt, Sarah.-nézett rám Onew, majd kacsintott egyet. Ezután elváltak útjaink. Yunohe-val még egy kicsit kint maradtunk és így láthattuk, ahogy GD kiszáll a kocsiból Vivivel együtt,és apró puszit nyom a kezére, majd egy ideig a kocsiból néz befelé, mígnem elindul.
Automatikusan összenéztünk és megejtettünk egy gyanús nézést Yunohe-val,majd egymásra kacsintottunk. A szobánk felé menet megbeszéltük, hogy holnap kifaggatjuk Vivit a kézcsókról.A dormjukban nem kellett tettetnünk, hogy mennyire kifárasztott minket az edzés a szobatársai előtt.Szerencsére könnyen befogadtak és megkaptam a 4.ágyat. Fájó fejjel aludtam el, miközben a szemeim előtt újra lejátszódtak a csókjaink. Újra és újra arra a szédítő érzésre gondoltam, és még álmomban is tovább kísértett…
–Azt hiszem, igazad van, de nem akarom. –mondta nekem ugyanazzal a szomorú tekintettel, amit nem bírtam elviselni. –Holnap találkozunk újra, hiszen te vagy a tanárom. –kacsintottam rá. –Holnap? A holnap nem jó. –Miért? –A fiúkkal egy interjún fogunk részt venni az egyik TV csatorna miatt -simított ki egy göndör hajtincset az arcomból. –Nem baj, biztosan találunk másik időpontot.-döntöttem a fejemet a vállára. –Biztosan.-suttogta, miközben a hajamat simogatta. A telefonom halk rezgése ébresztett fel a rózsaszín ködből. –Sarah, Lina azt üzeni, hogy a mai éjszakára átköltözik Sunhwa hozzánk és nem tudja, hol fogod tölteni az éjszakát.Én átköltöztem Jihee-hez,mert befogadta Hyebin-t is, de nálunk sincs több ágy.-hadarta a telefonba Manami. –Oh, igen? Ne haragudj, most fejeztem be az edzést, ne aggódj, biztos megoldom valahogy.-mondtam halkan és reményvesztetten, hiszen a sima ágyamról és a cuccaimról nem is álmodhattam. Tudtam, hogy Lina bezárta már az ajtót. –Akkor marad a próbaterem padlója.-suttogtam, miután Manami letette a telefont. –Mi a baj?- kérdezte Onew. –A lányok egyike furcsa tréfát űz velem, úgyhogy kénytelen leszek a padlón aludni. Persze, padlófűtés. Az nincs, de biztos feltalálom magam. –nevettem fel halkan szánalmas helyzetemen. –Na, jól van, gyere.-indult vissza az autóhoz. –Hova megyünk?-néztem rá óvatosan. –A dormunkba. Nincs annyira messze, reggelre pedig Key visszahoz, mert ő mindig hamarabb fent van, mint a többiek. Áll az alku? –mosolyodott el. –De… Én… Nekem tényleg jó a padló.-habogtam. –Ne viccelj!-húzott maga után, én pedig nem tudtam mit mondani. Visszafele úton észrevettük Yunohe-t és Taemin-t, de még épp időben berántottam Onew-t az egyik bokor mögé, mielőtt elronthattuk volna a romantikus pillanatukat. –Taemin, láttál valamit?-kérdezte Yunohe zaklatottan. –Nem, biztos csak pár kóbor macska volt. –nézett szét, majd újra Yunohe-hez hajolt. A helyzetet megmentve, letöröltem az izzadságcseppeket a homlokomról. –Mit csinálunk?-nézett rám Onew vigyorogva, én pedig rájöttem, hogy a mellkasán ülök. –Jaj, nekem! Ne haragudj, mindjárt arrébb megyek. –mondtam, de válaszolni se maradt időm, mert Onew átpördült és már a földön is feküdtem, miközben ő mellém gurult.
–Mit csinálsz? Meghallanak minket. -kuncogtam. Halk sutyorgást hallottam, majd a következő pillanatban Taemin és Yunohe megbotránkozva nézett végig rajtunk. –Ez nem az, amire gondoltok. Mi csak…-kerestem a megfelelő szavakat. –Pontosan az!-nevetett fel Onew. –Miről beszélsz?-kapkodtam a fejemet Onew és Taemin felé. –Ne higgyetek neki, sokkot kapott a verekedés után és még az ital is.... –csóváltam a fejemet. –Dehogy! Éppen miattatok kerültünk ilyen helyzetbe, Sarah aggódott, hogy elrontja a romantikus pillanatot. –Jézusom, Sarah, dehogy! Mi nem is…-nevetett fel Yunohe. –Látod? Feleslegesen aggódtál.-segített fel a földről. –Merre mentek? A dorm arra van.-mutatott Taemin az ellenkező irányba. –Kitúrtak a szobámból. –mosolyodtam el kesernyésen. –Ezért nálunk alszik.-fejezte be a mondatot helyettem Onew. –Már ne haragudj, de ezek után kizárt dolognak tartom. Mindketten az alkoholt heveritek ki és ki tudja, mire lennétek képesek egy dormban.-csóválta meg a fejét Taemin. –Nálam van üres hely. Mi csak 3-an vagyunk a szobában, mert Eunha visszament, miután a cége előre beígérte neki a debütálását, így van egy üres ágyam.-mosolyodott el Yunohe. –Köszönöm, már aggódtam, hogy nem lesz helyem sehol.- közöltem fáradtan. –Ha Key meghallja mit terveztél, alapos fejmosásban lesz részed, remélem tudod.-húzta huncut mosolyra a száját Taemin,miközben elképzeltem mit kapok én Key-től. –Már ha megtudja…-kacagott fel Onew. –Jól van, ideje menni, különben Key beront és kicipel mindkettőnket. –forgatta a szemeit Taemin. –Jó éjt! –lehelt apró puszit Yunohe arcára, aki elpirult. –Jó éjt, Sarah.-nézett rám Onew, majd kacsintott egyet. Ezután elváltak útjaink. Yunohe-val még egy kicsit kint maradtunk és így láthattuk, ahogy GD kiszáll a kocsiból Vivivel együtt,és apró puszit nyom a kezére, majd egy ideig a kocsiból néz befelé, mígnem elindul.
Automatikusan összenéztünk és megejtettünk egy gyanús nézést Yunohe-val,majd egymásra kacsintottunk. A szobánk felé menet megbeszéltük, hogy holnap kifaggatjuk Vivit a kézcsókról.A dormjukban nem kellett tettetnünk, hogy mennyire kifárasztott minket az edzés a szobatársai előtt.Szerencsére könnyen befogadtak és megkaptam a 4.ágyat. Fájó fejjel aludtam el, miközben a szemeim előtt újra lejátszódtak a csókjaink. Újra és újra arra a szédítő érzésre gondoltam, és még álmomban is tovább kísértett…
Másnap
reggel a fejfájásom még rosszabb lett, de sikeresen abbahagytam az ágyban
fetrengést, és átmentem a saját szobámba, ahol átöltöztem. Nari közölte velem,
hogy mindenkinek a csarnokba kell mennie, mert különleges bejelentést akar
tenni PSY. Elfogott az izgalom és a kétségbeesés. Mi van, ha valóban elkaptak
minket tegnap? Lehet, hogy kirúgnak mindhármunkat! És a fiúk? Taemin, GD és
Onew? Őket se fogják megdicsérni ezért… A zaklatottságom a tetőfokára hágott…
Akármi is legyen muszáj elindulnom a csarnokba, ha nem akarok elkésni, és ha
valóban észrevettek minket, akkor mindent magamra vállalok és megpróbálom
kimenteni a többieket a pácból, hiszen az én trainingem miatt történt ez . . .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése