Choose 7: Chapter 15-Gyakorlás az exszel...

Chapter 15-Practice with the ex

Amint beléptem, teljesen kikészültem. Onew-ra számítottam, de az előttem álló idol nem ő volt, még csak nem is hasonlítottak. -Örülök, hogy megjöttél. Luna vagyok, én leszek a mentorod erre a másfél hétre.-köszönt kedvesen, miközben én köpni-nyelni nem tudtam.

-….Umm, Sarah vagyok, C-s, örvendek a szerencsének. -mondtam halkan. –Jaj, ne legyél zavarban, nem lesz sok problémánk, nem leszek szigorú. A koreográfia nem szükséges, elég, ha az éneket betanulod. Ismered a dalt? –Um, igen, gyerekkorom óta az egyik kedvencem. –Én is nagyon szeretem, mikor Onew-val előadtuk, nos, akkor még jártunk… -mosolyodott el a régi emlékek hatására. -…Jártatok?-kerekedett el a szemem. –Igen, a média is majdnem kiszagolta, de aztán mielőtt nyilvánosságra hozhatták volna szakítottunk. –Miért? –Sok volt nekünk ez így, nem egyezett a munkarendünk, de nem is fájt annyira egyikünknek sem, mint azt gondoltuk. Mindenesetre most mindketten a munkára összpontosítunk, nincs időnk a szerelemre.-nevetett fel, miközben Onew és az én kapcsolatom reményei szertefoszlottak. Tényleg nincs időnk a szerelemre, mit is gondoltam? Neki ott vannak az interjúk, koncertek, nekem pedig a debütálásom, a felkészülés, stb… És Luna-n nem hiszem, hogy túltette magát, valószínűleg még mindig szereti. A fejemben képek, videók pörögtek le kettejükről.

-Jaj, túl sokat beszélek, teljesen el vagy kenődve. Rosszul vagy? –nézett rám aggódva. –Nem, minden rendben, csak egy kérdés. Hogy-hogy te lettél a mentorom? –kérdeztem mosolyogva. –Hmm, Lee Sooman nekem csak annyit mondott, hogy Onew nem ér rá jelenleg, de az előtte tornyosuló iratok szerint szólója lesz. Biztosan jóban lennétek, ha megismernétek egymást. –Szóló? Komolyan? –ragyogtak fel a szemeim. –Igen, de el kell kezdenünk gyakorolni, hogy tényleg megnyerjük a Japán fürdős pihenést. –kacsintott rám.

–Arra nincs sok esélyünk. –sóhajtottam fel. –Miért? –kérdezte meglepetten. –Én.. nem vagyok jó az éneklésben, a technikám borzalmas. –hajtottam le a fejem. –Az éneklés tanulható, én is alulról kezdtem, de megoldjuk. Mutasd meg mit tudsz. –Onew részeit kell csak énekelnem? –Nem, most én fogom Onew-t alakítani, persze az ő hangja más, mint az enyém, de adjunk bele mindent! High-five! –pacsiztunk, majd elkezdtük a dalt énekelni. Néhány helyen a hangom megakadt, vagy nem tudtam kiénekelni, de nem volt annyira rossz. Luna rengeteg tanácsot adott nekem hogyan tudnám kiénekelni a hangokat. –Nem is olyan rossz. A top 10-ben ott vagyunk! Alig várom, hogy elmeséljem Onew-nak mennyire ügyes vagy, remélem, párszor eljön és megnézi a próbáinkat. Következőleg meghívom, jó? –Luna tele volt ötletekkel, én pedig csak kapkodtam a fejem ide-oda. -Nem tudom, lehet jobb, ha csak ketten próbálunk. -mondtam halkan. –Rendben, akkor nem. Arra gondoltam legközelebb ehetnénk valamit próba után, nem akarok kemény edző lenni.-vigyorodott el, miközben összeszedte a cuccait. –Jól hangzik. –szedtem össze én is a cuccaim. –Sarah? Itt vagy még? Taemin átjött Onew-val. –rontott be Yunohe, Taeminnal és Onew-val. –Luna? –néztek mindketten meglepődve. –Hát ti meg mit kerestek itt? –kérdezte Luna leesett állal. –Taemin-nak próbája lesz Yunohe-val és eljöttem vele megnézni az előkészületeket. –hazudta Onew. –Jaj, értem. Taemin ezek szerint ellenfelek vagyunk!-nevetett fel Luna és belebokszolt a vállába, majd megölelte Onew-t. A szemeim kerülték Onew pillantását. Nem akartam tudni mire gondol és nem akartam, hogy tudja, én mire gondolok, hiszen Luna és Ő járt csak a fejemben. –És ti? –kérdezte Onew. –Mi végeztünk a próbával. A Beauty and the Beast-et fogjuk énekelni, amit régebben együtt adtunk elő. –Luna lelkesen vigyorgott. –Ez volt az első próbánk, de Luna nagyon kedves és sok mindent tanít.-válaszoltam őszinte örömmel. –Ez remek, örülök, hogy ilyen jól megértitek egymást.-mosolyodott el Onew. –Nagyon aranyos lány, már most szeretek vele dolgozni, de ne haragudjatok, muszáj mennem, még egy interjúra hivatalos vagyok.-hagyott ott minket Luna, miután megölelte a fiúkat. A távozása után kínos csendbe burkolóztunk, majd Taemin törte meg a csendet: -Beültök a próbánkra? Gondoltam, hogy Yunohe lesz olyan vakmerő és megszerzi a számot, ezért az interjú után jöttem is, Onew pedig veled akart beszélni, így ő is velem jött. –a végét már csak a fülembe suttogta, de Onew így is hallotta, majd könnyedén arrébb lökte Taemin-t, aki magáról elfeledkezve röhögött, de nem sokáig. Yunohe megütötte a karját, majd köhögött kettőt. –Oké, értem. Gyere, próbáljunk.-ölelte át Yunohe derekát. –Taemin, én tényleg próbálni szeretnék. –Ahogy én is. Mire gondoltál? –hajolt közel Yunohe-hoz, majd apró puszit próbált nyomni az arcára, de Yunohe időben elfordult, így Taemin ajkai legfeljebb csak a levegőt érhették. –Szerintem nem veszed elég komolyan. A munka miatt vagyunk itt, nem randizunk. –nézett rá dühösen. –Nem csinálhatjuk egyszerre a kettőt?-kérdezte Taemin nyüszítve. –Még szép, hogy nem! Muszáj gyakorolnunk és nem hagyhatom, hogy elvond a figyelmem. –Ilyen könnyen el tudom vonni a figyelmed?-hajolt közel a nyakához. -…Hmm..Taemin…Muszáj…Hagyd abba!-kuncogott fel Yunohe. –Szerintem lehet, hogy mennünk kéne.-mondtam halkan. –Igazad van, ezek ketten előttünk falják fel egymást, és én nem akarok ennek a tanúja lenni. Óvatosan kiosontunk, majd leültünk a hátsó ajtó előtti lépcsőre. –Miről szerettél volna beszélni? –kérdeztem totojázás nélkül. –A tegnapról. Mi, el tudnád mondani mi is történt tegnap?-kérdezte zavartan. –Hogy mi?-az arcom elsötétült, a szívem pedig megkeményedett se perc alatt.