Chapter 9-Searching, Club, Secret date
Ahogy
megérkezett GD, egyből Taehyun-t kereste. Halkan beszéltek négyszemközt, csak
néha szűrődött ki GD ingerült hangja, amit utána még inkább lehalkított. Az
utolsó mondatot sikerült elcsípnem: -Muszáj megtalálnom! –miután abbahagyták a
beszédet, biztosítottuk GD-t róla, hogy megnézzük a pláza összes helyét, míg ő
kint igyekszik a nyomára bukkanni.
Én Onew-val mentem, Key Jonghyun-nal, Minho pedig Taehyun-nal. –Nem hiszem el, megnéztük mindenhol és sehol sincs-mondtam suttogva magamnak. –Hol lehet? –szorítottam össze a fogam. –Rátalálunk. Minden rendben lesz, ígérem.-mosolygott rám Onew. –Szeretném, ha így lenne. –Így lesz. –suttogta, miközben megcsörrent a mobilom. –Hallo? Megvan? Tényleg? Rendben, ne mozduljatok, megyünk.-Hol van? –GD-vel egy közeli klubban, mert a kávézó bezárt, ahol Vivit megtalálta. Key, Jonghyun, Minho és Taehyun is ott vannak már. Menjünk-mosolyodtam el örömömben. –Hogy-hogy nem vette fel a telefonját? –Lemerült az akkumulátora. –Oh, akkor ezért. Induljunk. Komolyan mindketten rám hozzátok a frászt.-vágott egy grimaszt, majd automatikusan átkarolta a vállam, miközben elpirultam és magamban elátkoztam a görcsölő gyomromat.
Én Onew-val mentem, Key Jonghyun-nal, Minho pedig Taehyun-nal. –Nem hiszem el, megnéztük mindenhol és sehol sincs-mondtam suttogva magamnak. –Hol lehet? –szorítottam össze a fogam. –Rátalálunk. Minden rendben lesz, ígérem.-mosolygott rám Onew. –Szeretném, ha így lenne. –Így lesz. –suttogta, miközben megcsörrent a mobilom. –Hallo? Megvan? Tényleg? Rendben, ne mozduljatok, megyünk.-Hol van? –GD-vel egy közeli klubban, mert a kávézó bezárt, ahol Vivit megtalálta. Key, Jonghyun, Minho és Taehyun is ott vannak már. Menjünk-mosolyodtam el örömömben. –Hogy-hogy nem vette fel a telefonját? –Lemerült az akkumulátora. –Oh, akkor ezért. Induljunk. Komolyan mindketten rám hozzátok a frászt.-vágott egy grimaszt, majd automatikusan átkarolta a vállam, miközben elpirultam és magamban elátkoztam a görcsölő gyomromat.
A klubban:
Ahogy
átléptük a küszöböt, megcsapott az alkohol szaga és az izzadságé. A fülledt
helyen több összetapadt páros a táncparketten adta át minden élvezetét egymásnak.
Onew ekkor megszorította a kezem:-Nyugi, nem maradunk sokáig. Megkeressük Vivit és a többieket aztán megyünk. –Semmi gond, végülis ez csak egy éjszakai bár. Mi baj történhetne? –próbáltam oldani a hangulatot. –Igazad van. Gyorsan megtaláljuk őket, aztán mehetünk is. - vigyorodott el. Egyre beljebb mentünk a tömegen át, mikor megláttuk GD-t Vivivel és a többiekkel. - Végre, hogy itt vagytok! Már aggódtunk, hogy a pudli beijedt az ilyen helyektől. –húzta gúnyos mosolyra a száját Key. –Nagyon vicces, csak úgy rázkódnak a csontjaim a nevetéstől, hallod?-vágtam egy grimaszt. –Ezek ketten tényleg nem semmik-szakított félbe minket GD. –Taehyung igazat mondtál, tényleg olyan mintha egy kabaréban lenne az ember. Fizetek egy ingyen kört mindenkinek, ha már itt vagyunk, érezzük jól magunkat ezek után. A legütősebb italából, ha lenne szíves!-intett a bárpulthoz. –Azonnal, töltöm is uram. –Mi igazándiból úgy terveztük, hogy visszavisszük a lányokat, hiszen már éjszaka van, és holnap megint kezdődik az edzésük… -szakította félbe Onew a fiúkat. –Még egy kicsit maradjunk, hyung!-nézett rá csillogó szemekkel Jonghyun, akinek a szeme megakadt a tánctéren. –Nos, akkor csak egy kicsit, de utána muszáj elindulnunk. –Itt is vannak a rendelt italok!-mosolyodott el a csapos, miközben mindenkinek kiosztotta az italt. –Érezzétek jól magatokat! Cheers!-kiabálta túl a tömeget GD és már fel is hajtotta a piát. Miután láttam, ahogy mindenki így tesz én is felhajtottam egy szuszra.
A pia erősebb volt, mint gondoltam. A torkomat végigmarta, de hősiesen leküzdöttem a rám törő köhögő rohamot és a következő kör piát. –Még egyet?-nézett körbe GD. –Igazán köszönjük, de ezt a kört mi álljuk.-kacsintott egyet Onew, miközben én már nemet intettem volna. Ilyen hamar a fejébe szállt volna az alkohol? –Legyen szíves megspékelni egy kicsit azokat az italokat.-intett a bárpult mögött álló férfinak –Viszem!-és már le is tette elénk a 3. körünket. Miután Jonghyun megitta lelépett táncolni magával rántva engem és Vivit is.Még hátranéztem, és elkaptam GD pillantását, amint Vivi után néz, majd mikor észrevett gyorsan elfordította a tekintetét. Jonghyun semmit nem vett észre a jelenetből, csak húzott maga után egyre beljebb a tömeg felé, miközben a Miss Independent dallama csengett a fülemben. Lágyan ringatóztunk a számra, teljesen elengedtem magam. A zene megnyugtatott az egész napos rohanás után. Mellettem Vivi is hasonlóan érezhetett, ő is a csípőjét tekerte. Jonghyun pedig felváltva pörgetett meg minket. A szám közepénél Key és Taehyung is felbukkant. Key elkapta a kezemet és húzott magával kijjebb, majd a fülembe suttogott: - Megmutatom, mit csinálj. Nem görnyedünk, egyenesen! A csípődet körbe-körbe tekerd így. - mutatta meg, majd miután látta, hogy a köreimből csak félkörök sülnek ki, mindkét kezét rátette a csípőmre és immár egyszerűbben ment. –Ti meg mit csináltok?- nézett ránk Onew értetlenül. Key-re néztem, aki egyáltalán nem vette komolyan Onew kérdését, láttam mennyire nehezére esik nem nevetni, de nem értettem miért neveti ki Onew-t: -Key segített egy kicsit a táncban, tudod a training miatt! –Oh, hát persze! Key, nem az aranyos koncepció mellett maradtunk? –nézett meglepődve Key-re. –Igazad van, hyung! Te sokkal jobban csinálod, segíts Sarah-nak, míg én megnézem Viviéket.Ez jól sikerült! –sietett el kaján vigyorral az arcán.
–Key, várj egy kicsit…-kiáltott utána Onew, miközben én lefőttem, mint a rák. A számmal se volt szerencsénk, ugyanis egészkor és félkor lassú számokat játszanak a pároknak. A többiek körülöttünk keringtek, miközben mindketten másfele néztünk, semmint egymásra. Úgy éreztem nekem ennyi elég volt mára, de egy kéz visszarántott, mielőtt elsiethettem volna. Egy ideig mozdulni se tudtam, majd lassan megfordultam és Onew pillantása lyukat égetett a mellkasomba. A tekintete parázsló volt, a találkozásaink során és a televíziós megjelenései alapján sose láttam ilyennek.
Egy szót sem szólt, csak engem figyelt, miközben a keze átkulcsolta a csuklómat, majd megfordított, közelebb húzott és meleg keze átkarolta a derekamat. A pillanat ott lebegett kettőnk között, ahogy óvatosan, lágyan megforgatott, a dal közben egy percre sem veszítve el a tekintetemet. A szemkontaktus hatására a lépteim egyre határozatlanabbak lettek, ami Onew-nak is feltűnt, majd hirtelen felemelt és a következő pillanatban már nem a talajon álltam, hanem az ő cipőin. Aggódva néztem vissza rá, de ő csak mosolygott, miközben lejjebb helyeztem a lábaimat.
Ahogy felnéztem, akaratlanul is hátrahőköltem Onew közelségétől. Az arcunk között alig pár centi volt és ő már nem a szemeimet kutatta. Pillantása lejjebb tévedt, az ajkaimat vizslatta. Egyre közelebb és közelebb jött, én pedig behunytam a szemeimet, teljesen rábízva magamat. Vártam, hogy eltöltsön az a varázslatos érzés, miközben a szívem megállíthatatlanul dübörgött a mellkasomban....
Onew ekkor megszorította a kezem:-Nyugi, nem maradunk sokáig. Megkeressük Vivit és a többieket aztán megyünk. –Semmi gond, végülis ez csak egy éjszakai bár. Mi baj történhetne? –próbáltam oldani a hangulatot. –Igazad van. Gyorsan megtaláljuk őket, aztán mehetünk is. - vigyorodott el. Egyre beljebb mentünk a tömegen át, mikor megláttuk GD-t Vivivel és a többiekkel. - Végre, hogy itt vagytok! Már aggódtunk, hogy a pudli beijedt az ilyen helyektől. –húzta gúnyos mosolyra a száját Key. –Nagyon vicces, csak úgy rázkódnak a csontjaim a nevetéstől, hallod?-vágtam egy grimaszt. –Ezek ketten tényleg nem semmik-szakított félbe minket GD. –Taehyung igazat mondtál, tényleg olyan mintha egy kabaréban lenne az ember. Fizetek egy ingyen kört mindenkinek, ha már itt vagyunk, érezzük jól magunkat ezek után. A legütősebb italából, ha lenne szíves!-intett a bárpulthoz. –Azonnal, töltöm is uram. –Mi igazándiból úgy terveztük, hogy visszavisszük a lányokat, hiszen már éjszaka van, és holnap megint kezdődik az edzésük… -szakította félbe Onew a fiúkat. –Még egy kicsit maradjunk, hyung!-nézett rá csillogó szemekkel Jonghyun, akinek a szeme megakadt a tánctéren. –Nos, akkor csak egy kicsit, de utána muszáj elindulnunk. –Itt is vannak a rendelt italok!-mosolyodott el a csapos, miközben mindenkinek kiosztotta az italt. –Érezzétek jól magatokat! Cheers!-kiabálta túl a tömeget GD és már fel is hajtotta a piát. Miután láttam, ahogy mindenki így tesz én is felhajtottam egy szuszra.
A pia erősebb volt, mint gondoltam. A torkomat végigmarta, de hősiesen leküzdöttem a rám törő köhögő rohamot és a következő kör piát. –Még egyet?-nézett körbe GD. –Igazán köszönjük, de ezt a kört mi álljuk.-kacsintott egyet Onew, miközben én már nemet intettem volna. Ilyen hamar a fejébe szállt volna az alkohol? –Legyen szíves megspékelni egy kicsit azokat az italokat.-intett a bárpult mögött álló férfinak –Viszem!-és már le is tette elénk a 3. körünket. Miután Jonghyun megitta lelépett táncolni magával rántva engem és Vivit is.Még hátranéztem, és elkaptam GD pillantását, amint Vivi után néz, majd mikor észrevett gyorsan elfordította a tekintetét. Jonghyun semmit nem vett észre a jelenetből, csak húzott maga után egyre beljebb a tömeg felé, miközben a Miss Independent dallama csengett a fülemben. Lágyan ringatóztunk a számra, teljesen elengedtem magam. A zene megnyugtatott az egész napos rohanás után. Mellettem Vivi is hasonlóan érezhetett, ő is a csípőjét tekerte. Jonghyun pedig felváltva pörgetett meg minket. A szám közepénél Key és Taehyung is felbukkant. Key elkapta a kezemet és húzott magával kijjebb, majd a fülembe suttogott: - Megmutatom, mit csinálj. Nem görnyedünk, egyenesen! A csípődet körbe-körbe tekerd így. - mutatta meg, majd miután látta, hogy a köreimből csak félkörök sülnek ki, mindkét kezét rátette a csípőmre és immár egyszerűbben ment. –Ti meg mit csináltok?- nézett ránk Onew értetlenül. Key-re néztem, aki egyáltalán nem vette komolyan Onew kérdését, láttam mennyire nehezére esik nem nevetni, de nem értettem miért neveti ki Onew-t: -Key segített egy kicsit a táncban, tudod a training miatt! –Oh, hát persze! Key, nem az aranyos koncepció mellett maradtunk? –nézett meglepődve Key-re. –Igazad van, hyung! Te sokkal jobban csinálod, segíts Sarah-nak, míg én megnézem Viviéket.Ez jól sikerült! –sietett el kaján vigyorral az arcán.
–Key, várj egy kicsit…-kiáltott utána Onew, miközben én lefőttem, mint a rák. A számmal se volt szerencsénk, ugyanis egészkor és félkor lassú számokat játszanak a pároknak. A többiek körülöttünk keringtek, miközben mindketten másfele néztünk, semmint egymásra. Úgy éreztem nekem ennyi elég volt mára, de egy kéz visszarántott, mielőtt elsiethettem volna. Egy ideig mozdulni se tudtam, majd lassan megfordultam és Onew pillantása lyukat égetett a mellkasomba. A tekintete parázsló volt, a találkozásaink során és a televíziós megjelenései alapján sose láttam ilyennek.
Egy szót sem szólt, csak engem figyelt, miközben a keze átkulcsolta a csuklómat, majd megfordított, közelebb húzott és meleg keze átkarolta a derekamat. A pillanat ott lebegett kettőnk között, ahogy óvatosan, lágyan megforgatott, a dal közben egy percre sem veszítve el a tekintetemet. A szemkontaktus hatására a lépteim egyre határozatlanabbak lettek, ami Onew-nak is feltűnt, majd hirtelen felemelt és a következő pillanatban már nem a talajon álltam, hanem az ő cipőin. Aggódva néztem vissza rá, de ő csak mosolygott, miközben lejjebb helyeztem a lábaimat.
Ahogy felnéztem, akaratlanul is hátrahőköltem Onew közelségétől. Az arcunk között alig pár centi volt és ő már nem a szemeimet kutatta. Pillantása lejjebb tévedt, az ajkaimat vizslatta. Egyre közelebb és közelebb jött, én pedig behunytam a szemeimet, teljesen rábízva magamat. Vártam, hogy eltöltsön az a varázslatos érzés, miközben a szívem megállíthatatlanul dübörgött a mellkasomban....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése