2016. augusztus 5., péntek

Chapter 21-Vicc, Alvás, Következmények



 Chapter 21-Joke, Sleeping, Consequences

-Akkor kezdjük is el!-nevetett fel Onew. -Mit tervezel? -néztem rá, miközben felült. -Először is ezt-mondta, miközben lassan levette a pólóját. Kidolgozott izmai kivillantak,amitől éreztem, ahogy az arcom egyre vörösebb lesz. Mégis hol rejtegette ezeket az izmokat?


-Sarah, minden rendben?-tette a kezét a homlokomra, miután visszazökkent az ágyra. -P-persze, minden rendben-mondtam, miközben felsőteste túl közel került, én pedig nem tudtam szabadulni a látványtól. -Sarah, egy kicsit le kéne szállnod az ágyról. -Rendben, mindjárt felkelek-mondtam, de máris két kart éreztem a derekam körül, amik óvatosan felemeltek, majd letettek a földre. –Egy kicsit átrendezem az ágyat, mit szólsz? –Mire gondolsz? –kérdeztem, de ő már el is kezdte. A párnákat arrébb lökte egy kicsit, a takarót meggyűrte, majd visszajött értem. –Ezzel meg is volnánk-mondta, miközben hallottuk, ahogy Key alig bírja visszatartani Yunohe-t. –Nincs sok időnk – súgtam a fülébe. –Azt hittem minden kész van. –Nem, még közel sincs. Eddig csak te csináltál mindent, itt az ideje, hogy én is kezdjek valamit magammal. –Mit fogsz csinálni?-nyelt nagyot, miközben mosolya miatt a szívem kihagyott egy ütemet. Kezeimmel áttúrtam a hajamat, hogy kócosabbnak tűnjek.


 Majd közelebb kúsztam Onew-hoz. Kezeimmel beletúrtam rövid hajába. Gyorsan összeborzoltam, miközben a hajtincseimmel játszott. Hanyatt feküdtem, ő lassan fölém magasodott.


–Mi hiányzik még? –Talán a kezed a derekamon. –Egyetértek, és talán még az ajkad az ajkamon. –Milyen igaz!-nevettem fel. –Shhh! Még a végén nem fogják elhinni a remek kis viccünket - suttogta komolyan. –Igazad van, ne haragudj –kuncogásomat nehézségek árán, de leküzdöttem. Onew mélyen a szemembe nézett: -Imádom , mikor nevetsz, olyan csilingelő hangod van- húzódott még közelebb, csökkentve köztünk a távolságot. –Mit tervezel még?- kérdeztem halkan. –Csak ezt!-hajolt le mély csókkal megajándékozva engem. A folytatást én garantáltam, nem voltunk gyorsak, kiélveztünk minden pillanatot, mígnem meghallottam, ahogy valaki nyöszörög. Jobban figyeltem, majd rájöttem, hogy én magam teszem ezt. Furcsa és újszerű volt, de nem kellemetlen. Onew lassan, érzékien csókolt, elnyújtva minden percet, míg én cseppet sem csendesen pihegtem. –Elegem volt, Key! Bemegyek, ha szerinted nincs semmi, akkor bemehetek, nem? –De Yunohe… - azonban már nem tudta megakadályozni a közelgő katasztrófát. Az ajtó nyílt, én pedig továbbra is Onew mellett kapkodtam levegő után. –Uram, teremtőm… Mégis MI folyik itt? –lepődött meg Key, miközben Onew csendben mellém gurult. Yunohe hebegett habogott. Nem sok mindent értettem mondandójából, de az biztos, hogy a szeretkezés és az elhamarkodott döntésekről beszélt. Taemin hátulról támogatta, próbálta megnyugtatni, miközben nekünk felmutatta a hüvelykujját vadul vigyorogva. –Sarah… Mégis hogy gondoltad ezt? Onew, hogy tehetted ezt? Sarah állapota neked nem számít, könyörgöm, lángol az arca, biztos lázas vagy, pudli! Ne aggódj, hozok egy kis hideg vizet, aztán kicseréljük a huzatot- mondta nekem, de tudtam csak magát nyugtatgatja.




 –Key, minden rendben van, nem vagyok lázas - mondtam neki kedvesen. –Te pedig! Szégyelld magad, együttalvásról ne is álmodj, eljátszottad a bizalmam-mutogatott Onew-ra dühösen. Onew csak megvonta a vállát, majd odavetette Key-nek: -Majd meglátjuk-kacsintott. –Legalább öltözz fel, Casanova, ne félmeztelenül beszélj hozzám nagy tervekkel. –Igazándiból arra gondoltam még szórakozunk egy kicsit Sarah-val, ha kimennétek-nevetett fel. –Elég lesz, playboy, mielőtt a fejedbe húzom a nagymamám teáskannáját-Key mérgében elvörösödött. –Jól van, Onew, Key elég legyen. Mindenki nyugodjon meg. Nem kapkodtunk el semmit- mondtam nyugodt mosollyal. –De… de hát alig pár napja vagytok együtt. Ez egyszerűen rohanás. –Rendben, ha mindenki ennyire kíváncsi, akkor mindent elmagyarázok. Nem tettük meg… még!-kacagott Onew, majd belőlem is kitört a nevetés. –Te… Szégyentelen! –Key, nyugalom! Adj nekem időt!-mondta Onew a hasát fogva a nevetéstől.



 Miután lenyugodtak a kedélyek és átmentünk a nappaliba, Onew elmesélte a sztorit, én pedig elmeséltem azt, amire a medencés incidensről emlékszem. Yunohe Taemin vállára dőlve hallgatta végig a történetet. A hangot és a második esélyemet kihagytam, hiszen ez rám tartozik, ahogyan a családom helyzete is. A mesém után, mindegyikőjüket csak az érdekelte ki is az, aki a vízbe taszított. Egyedül Onew ült csendben, haragosan. –Onew, valami gond van? Te talán tudod, ki lökte Sarah-t a vízbe? –kérdezte Yunohe. –Nem, semmit nem tudok, de szeretném én is tudni ki volt. –mondta, miközben tudtam, hogy hazudik nekem és nekik is. –Valahogy meg kell védenünk, Sarah. Borzasztó lenne, ha az életedbe kerülne ez az egész. - mondta Yunohe halkan. –Ne aggódj, vigyázok magamra. Legközelebb jobban figyelek-mondtam nevetve. –Nem lesz legközelebb, minden lépésedre vigyázni fogok - Onew komolyan nézett rám, kifürkészhetetlen pillantása mardosott belülről. –Tudok vigyázni magamra. Nem kell velem lenned egyfolytában. –De… Erről nem nyitok vitát- kiáltotta. –Hát én sem. Megyek, felöltözöm, aztán visszamegyek. Yunohe, segítesz?- mondtam, miután első pár lépésem elég bizonytalannak tűnt. –Egy pillanat - mondta, de amint rá nehezedtem, elestem. –Butaság lenne a részedről, ha most elindulnál vissza a dormba, Sarah. Hagyd, hogy segítsek-guggolt le mellém Onew. –Nem szorulok rá-fordítottam el a fejem, majd Yunohe segítségével nehezen elértem a szobát. Az erőlködéstől a világ újra pörögni kezdett, a szemeimmel homályosan láttam. A hányinger pedig rám tört. –SARAH!-kiáltotta Yunohe, miután a padlóra kerültem a mosdó előtt. Tudtam, hogy nem bírom tovább, gyorsan kúsztam a WC felé. –Úris…-de nem tudtam befejezni a mondatot, mert minden kijött. Az idegességem, haragomat így adta vissza a testem. A hajam az arcomat birizgálta, nagyon idegesített, de féltem, hogy megint előtör a hányás a torkomból, ha megmozdulok. Onew hátulról fogta a hajam, míg én befejeztem azt, ami még feltörőben volt. Lassan fel akartam tápászkodni, de az egész testem remegett. –Sajnálom, Sarah… Ne haragudj-mondta majd helyettem is lehúzta a WC-t. A következő pillanatban felemelt és máris a kádban találtam magam. A meleg víz ruhán keresztül is sütött. –Idehívom Yunohe-t, hogy segítsen neked, rendben? –J-jó-mondtam a könnyeimmel küszködve.

Amint végeztem a fürdéssel és a fogmosással Onew egyik pólóját megkapva tértem nyugovóra. Key ragaszkodott hozzá, hogy maradjak, én pedig nem akartam kockáztatni. Onew felajánlotta, hogy a földön alszik, hogy nekem kényelmesebb legyen. Félálomban azonban érzékeltem, ahogy 2 kar átölel és apró puszit nyom a homlokomra.


Másnap reggel mellette ébredtem, szerencsére sokkal jobban voltam, a többi SHINee tagnak sem okozott különösebb traumát az, hogy Onew-val aludtam, kivéve Key-nek, aki mint egy öreg hölgy védelmezett engem. –Ideje indulnunk-mondta Onew a reggeli után. –Igazad van, egy perc-mondtam, miközben összeszedtem a cuccaimat. Visszaérve hosszú búcsút vettünk egymástól, majd beléptem a kapun, ami megkülönböztetett minket egymástól. Bent nem várt fogadtatásra lettem figyelmes. Nagyobb pácban nem is lehettem volna…


8 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen
    És meg kérhetlék hogy ezentul mindegyik részhez hogy meg jelölj rajta Vendike tóth

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :) Ez csak természetes! ;) És én köszönöm!

      Törlés
  2. Szia szeretném meg kérdezni hogy nem tudol valami jo ficit ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :) Nem tudom olvastad-e már a See You Again-t, azt is én írom. Nyugodtan olvass bele! ^^ Illetve rengeteg tehetséges író és műveik találhatóak meg a csoportban. :) Nyugodtan írhatsz nekem privit is és akkor küldök pár linket. :D

      Törlés