http://indavideo.hu/video/Jessica_SNSD_Onew_SHINee_-_One_Year_Later_hun_Egao_Fs
A dal lassan szétáradt a lelkemben, ahogy énekeltem azokról a napokról, amikor Onew-val minden tönkrement... A reflektorok égettek, de nem számított. A családom az első sorban ült, és szurkolt nekem, én pedig megakartam mutatni nekik mennyit fejlődtem a hetek során...
Véget ért az első versszak, milyen kár, hogy a következőt is egyedül fogom énekelni... A számhoz emeltem a mikrofont, hogy folytassam, de ekkor valaki más szólalt nem az én hangomon... Felé fordultam és akkor megláttam... Ő volt az és egyenesen nekem énekelt... Ugyanazzal a fájdalommal a hangjában, mint ami az enyémben is feltűnt... A dal mégis duett lett. A hangok dallamosan csengtek össze, úgy éreztem teljesen egymásra hangolódtunk érzelmileg... A dal a végéhez közeledett, ő pedig egyre közelebb jött...
Megállt előttem, elénekeltük az utolsó hangokat, majd megcsókolt ott, a színpadon mindenki előtt... Lágy, tiszta csók volt ez, de ugyanolyan igazi, mint azok a csókok, amelyeket már elcsókoltunk, és amiket majd elfogunk... A közönség megszűnt számomra, csak ő és én maradtunk... Apró virágszirmok hullottak a nézőtérre és a színpadra... A kamerák mindent vettek, a fényképezőgépek kattogtak... Onew pedig mosolygott, miután külön váltunk a csókból... Lassan levezetett a színpadról, miközben a keze még mindig a derekamon pihent.
Eszméletlenül boldog voltam, hiszen itt volt velem, együtt csináltuk végig ezt az egész katyvaszt. A színpadról lelépve a színfalak mögött a nyakába ugrottam:
-Köszönöm-suttogtam a nyakába.
-Semmiség, ott akartam lenni veled a színpadon. A dalcseréd tökéletes volt.. És a hangod... Luna szép munkát végzett veled, csodás voltál. A családod büszke lehet rád, ahogy én is.
-Te jó ég! Igazad van! Itt van az anyukám és a kishúgom... Hihetetlen.
-Tudom-somolygott.
-Mégis honnan?
-Én hoztam el őket ide... Ahogy írtam.. Elutaztam, ért..-nem fejezte be a mondatot, mert megcsókoltam. Hevesen, jó sokáig... A szenvedély lángolt bennem és benne is... Hálás voltam neki mindazért, amit tett értem.. -Hűha-váltunk külön újra... A sminkesek körülöttünk meghökkenve nézelődtek. Egyre pirongatóbb lett a helyzet mindkettőnknek...
-Na végre... Mondtam, hogy végül minden rendben lesz velük-hallottam Linát a hátam mögül.
-Onew, ha nem haragszol-léptem el tőle nyugodt mosollyal, majd Linához fordultam.
-Én... Köszönöm-mosolyogtam rá lelkesen.
-Nincs mit köszönnöd, hiszen én rontottam el a kettőtök viszonyát... Nagyon sajnálom, de őszintén szeretnélek titeket támogatni a továbbiakban-a szavai bűntudatosan csengtek, de félénk bizalmat sugárzott felém. Minho kis puszit nyomott a feje búbjára, én pedig boldogan fordultam el a turbékolóktól. Úgy látszott végre rendbe jön az életem.
-Sarah!-hallottam meg egy vékony hangot a hátam mögül. A húgom száguldott felém apró lábain. Kis karja átölelte a nyakam, én pedig felemeltem.
-Te jó ég! Hát itt vagy! Úgy hiányoztál-suttogtam neki örömmel. Össze-vissza puszilgattam a kis arcát.
-Ő hozott ide minket-mutatott Onew-ra.
-Tudom, ő egy barátom-Onew félre nyelte a vizet és látványosan a szívéhez kapott.
-Ez fájt!
-Anya azt mondta, hogy puszilództatok!-nevetett a kislány az arcomba.
-Ilyeneket mondott volna?-habogtam.
-Én nem bánom... Tudod, egészen megkedveltem-suttogott a fülembe.
-Nem csak te-kacsintottam rá.
-Tehát veled marad? Mármint a fiúd?
-Nos, én...-Onew felé pillantottam, aki várakozón nézett rám.
-Igen, drágám... Valami olyasmi-szorítottam magamhoz.
-Átveszed egy kicsit?-intettem a húgom felé, miközben anyát is megpillantottam.
-Én nem tudom annyira jól...-de már át is adtam neki a húgomat, aki rendesen kioktatta Onew-t hogyan tartsa őt rendesen. Kis cserfes!
-Gyönyörű vagy, Sarah-szorított magához törékeny alkatú anyukám.
-Nagyon hiányoztatok! Örülök, hogy itt vagytok mindketten-a szememből akaratlanul is kifolyt egy könnycsepp.
-Az ő érdeme. Ha nem utazott volna 2 órát repülőn, akkor most nem lennénk itt. Igazán figyelemreméltó fiatalember és ahogy megítéltem a színpadon látottakból nemcsak neki tetszel, hanem neked is tetszik.
-Anya-nevettem fel, hihetetlenül viselkedtek mindketten, de nem bántam. A lényeg az volt, hogy itt voltak velem...
A következő részben: Yunohe és Taemin előadása ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése